Az eredeti Szent Mártonról elnevezett szergényi templom az 1600 körüli egyházlátogatás alkalmával már csak az emlékezetben élt és a „mezőn” állt. Bizonnyal ennek alapfalai kerületek elő 1930 táján a községi legelő területén. Laikus leírás szerint nagysága megfelelt kisebb falusi temploménak és oldalfalait támpillérek szegélyezték, így kora valószínűleg csak a XIII. századig nyúlhatott vissza. Nyilván az 1529-es török átvonulás alkalmával pusztult el. Az 1873-as can. Visitatio jegyzőkönyve szerint Szergény 1777-ben építette templomát és 1792-ben tornyát. 1865-ben restaurálták. Szűknek bizonyult és így 18836-ban Ullein József soproni műépítész lebontotta és romantikus stílusban újjáépítette. Ugyanakkor romantikus stílusú berendezést is szereztek. A templom védőszentje Szent László, az őt ábrázoló olajfestmény található a főoltáron.
A megmagasított toronyhoz öt keresztboltozatos szakaszú hajót építettek. Lényegében a belső térkialakítás megőrizte az építéskori állapotát kisebb változásoktól eltekintve (új mellékoltárok építése). Az orgona a templommal egykorú 12 regiszteres egy manuálós. A templom színes üvegablakai 1890-ből és 1947-ből valók.
A templomot 1938-ban festette ki Borsa Antal festőművész, ennek emlékét őrzi a diadalíven lévő Oltáriszentség két angyallal és az improvizatív díszítőelemekkel az Eucharisztikus Világkongresszus emlékére.
1988-ban kezdtek nagyobb felújításba sajnos a szószéket és az áldoztató rácsot elbontották, a főoltárt egyszerűsítették.
2008-ban a torony új rézborítást kapott, majd elkészült a homlokzat felújítása
2010-ben elkészült a templom körüli díszburkolat és a parkosítás.
